25 év alatti fiatalok kedvezménye

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) módosította először 2021-ben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja törvény) és az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként iktatta be az Szja törvénybe 2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiatalok kedvezményét.

A kedvezményt a 25. életévük betöltéséig érvényesíthetik a fiatalok a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmeik kapcsán. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem töltötte be. A kedvezmény érvényesítése szempontjából az utolsó jogosultsági hónap az a hónap, amelyben a fiatal a 25. életévét betölti.

A törvény (hasonlóan a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez) tételesen felsorolja a kedvezmény érvényesítése szempontjából figyelembe vehető jövedelmeket. Ilyenként vehető figyelembe a fiatal által a jogosultsági hónapban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetén a jogosultsági hónapra elszámolt), az Szja törvény szerint az összevont adóalapba tartozó:

– az Szja törvény 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelem (pl. munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély stb.);

– a bérnek nem minősülő más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege (ez alól kivételt jelent a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítésnek a törvényben előírt mértéket meghaladó összege);

– az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

= a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme,

= a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme,

= az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

= a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,

= a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme,

= a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének összegszerű korlátja van. A kedvezmény alapját képező jövedelemből adóévenként a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. Vagyis a jövedelem lehet tetszőlegesen nagy, abból az előző szorzatnak megfelelő összeg mentesül a személyi jövedelemadó alól. A KSH által közzétett, 2021. július hónapra (mint a 2022-es tárgyévet megelőző év július hava) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 433 696 forint, így 2022-ben, 12 jogosultsági hónappal számolva 5 204 352 forint (12 × 433 696 forint) jövedelem mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.

Ha a kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn és a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az előbbi jogcímen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezmény érvényesítési sorrendje az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények sorában

2022. január 1-jétől ötféle jogcímen csökkenthető az összevont adóalap: a családi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, továbbá a 25 év alatti fiatalok kedvezményével. A sorrend meghatározásának azokban az esetekben van jelentősége, amikor a fiatal egyidejűleg többféle jogcímen is jogosult kedvezményre.

Figyelembe véve, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye minden más kedvezményt megelőz (vagyis e kedvezmény áll az érvényesítés sorrendjében az első helyen), továbbá az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény a házastárssal/szülővel közösen is érvényesíthető, megosztható, ezért a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítési sorrendje a következő:

– a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

– a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,

– a személyi kedvezmény,

– az első házasok kedvezménye,

– a családi kedvezmény.

Érvényesítés az első házasok kedvezményére jogosult fiatal esetén

Az első házasok kedvezménye a házasságkötés hónapját követő hónaptól (ezt tekintve első jogosultsági hónapnak) kezdve legfeljebb 24 hónapon át érvényesíthető. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal (tehát mindketten jogosultak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére is), úgy esetükben az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Átmeneti rendelkezés alapján ez a szabály a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható, a 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében pedig csak az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében vehető figyelembe.

A kedvezmény érvényesítésének eljárási szabályai

Tekintettel arra, hogy a fiatal életkora ismert a jövedelmet juttató munkáltató, kifizető előtt, ezért (az általános szabályoktól eltérően) a fiatalnak nem kell nyilatkozatot tennie arról, hogy kéri e kedvezmény érvényesítését. Ettől eltérően nyilatkozatot kell tennie a fiatalnak, ha – a kedvezmény értékbeli korlátjára tekintettel – azt az adott kifizetőnél nem vagy csak a jövedelem meghatározott részére kívánja érvényesíteni.

Nyilatkozat hiányában a kedvezmény alapját képező jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját jogosultsági hónaponként a feltételeknek megfelelően juttatott jövedelem összegével, de legfeljebb az adott évben irányadó, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset összegével csökkenti. Ha a fiatal nem tesz a kedvezmény érvényesítésének teljes egészében vagy részben történő mellőzését kérő nyilatkozatot, és az ennek következtében keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatalt 12 százalék különbözeti bírság terheli, amelyet az adóévre vonatkozó bevallásában külön fel kell tüntetni és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint kell megfizetni.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

A kedvezmény hatálybalépése

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye – főszabály szerint – első alkalommal a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. Ha a jövedelem munkaviszonyból származik, az új szabályok

– a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,

– a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett

bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.

A kedvezmény érvényesítése és a társadalombiztosítási kötelezettségek

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése a jogosult magánszemély egyéni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét és a kifizető (munkáltató) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségét nem érinti.