KIVA adózás előnyei

• Kedvezőbb adóteher: a 10%-os adó mértéke gyakran alacsonyabb, mint a TAO + szociális hozzájárulási adó együtt.

• Bérköltség „adómentesítése”: a KIVA alapja nem tartalmazza a munkabér költségeket, ami a munkaerőigényes cégeknél jelentős előny.

• Egyszerűbb adóalap-számítás: a pénzforgalmi szemlélet alapján, nem a számviteli eredmény szerint.

KIVA adózás hátrányai

• Éves árbevétel és létszámkorlát: max. 3 milliárd Ft árbevétel és max. 50 fős átlagos statisztikai létszám.

• Nagy beruházásoknál nem optimális: a KIVA nem engedi a beruházások költségeinek levonását, így fejlesztő cégeknél kevésbé előnyös.

• Automatikus kilépés a KIVA-ból: ha valamelyik feltétel nem teljesül, a következő év január 1-jétől visszakerül a TAO hatálya alá.

Átlagos statisztikai létszám – Mit jelent és hogyan számoljuk?

A legnagyobb félreértések az átlagos statisztikai létszám fogalmával kapcsolatosak. Ez nem az év végén dolgozó munkavállalók száma, hanem az év minden napjára számított napi létszám átlaga!

Számítás lépései

1 Napi állományi létszám
Minden napra meg kell határozni, hány fő van bejelentve és aktív állományban.

2 Éves összegzés
Az év napjainak létszámait összeadjuk.

3 Átlagos létszám
Az éves összesítést elosztjuk az év napjainak számával (általában 365 nap).

Példa számítás:

• Január 1. – június 30.: 12 fő

• Július 1. – december 31.: 18 fő

• Számítás:

  • 12 fő * 181 nap = 2172

  • 18 fő * 184 nap = 3312

  • Összesen: 5484

  • Átlag: 5484 / 365 ≈ 15 fő

Kik számítanak bele az átlagos statisztikai létszámba?

A statisztikai létszámba minden olyan munkavállaló beleszámít, aki munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy egyéb törvény szerinti foglalkoztatási jogviszonyban áll, és személyi alapbérre jogosult. Részletesen:

- Beleszámítanak:

• Teljes munkaidős és részmunkaidős munkavállalók.

• Határozott és határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak.

• Szabadságon lévő, de munkaviszonyban álló dolgozók (pl. GYED-en lévő munkaviszonyban maradt kismamák is!).

• Betegszabadságon lévő dolgozók.

- Nem számítanak bele:

• Külsős alvállalkozók és szerződéses partnerek (nem munkaviszonyban!).

• Egyéni vállalkozók, ha ők maguk a KIVA-t választó cég tulajdonosai.

• Szakképzési munkaszerződéses tanulók (bizonyos esetekben).

Miért fontos a pontos létszám? – A KIVA alanyiság elvesztése

A KIVA nemcsak belépéskor, hanem minden évben a feltételek megtartásához is kötelezővé teszi:

• Árbevétel: max. 3 milliárd Ft

• Átlagos statisztikai létszám: max. 50 fő

- Ha valamelyik feltétel meghaladja a határt, a vállalkozás automatikusan elveszíti a KIVA adózási jogállását a következő év január 1-jével!

- Ezért fontos:

• Az év közbeni létszámváltozást is folyamatosan ellenőrizni.

• Az év végi hajrá előtt érdemes kalkulálni az átlagos létszámot – nehogy véletlenül átlépjük az 50 fős limitet!

Összefoglaló

A KIVA valóban vonzó adózási forma lehet a munkaerőigényes cégeknek, de a létszám és az árbevétel korlátainak szigorú betartása elengedhetetlen. Az átlagos statisztikai létszám kiszámítása nem egyszerű „fejszámolás” – érdemes havonta figyelemmel kísérni, nehogy meglepetés érje a céget!

Kérdésed van? Segítünk!

Ha bizonytalan vagy, hogyan számold ki az átlagos statisztikai létszámot, vagy éppen a KIVA választásán gondolkozol – keress minket bátran! Segítünk megelőzni a hibákat és a kellemetlen meglepetéseket.